
Az egyik kutya félős, a másik „rámenős”, a harmadik túláradóan barátságos – olyan hétköznapi fogalmak ezek, amelyeket anélkül használunk, hogy belegondolnánk, jogosan tesszük-e vagy tévedünk a megítélésében. Mégis, az állatok személyiségével, vagyis az időben és különböző helyzetekben is állandó, az egyedre speciálisan jellemző érzelmi- gondolkodási- és viselkedésmintázattal a kutatók egészen az utóbbi évekig nemigen foglalkoztak. Ma már tudjuk, milyen izgalmas terület ez, sőt, azt is sejtjük, hogy a kutya vizsgálata az emberi személyiség megismeréséhez is hozzájárulhat.
A FEHÉRJÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÉVHITEK: A szénhidrát a kutyának sem kell!
A múlt század húszas éveiben számos kísérletet végeztek patkányokon; magas fehérjetartalmú étrenddel etették az állatokat és vizsgálták a veseműködést. Mindenki sejtheti a kísérletek eredményét; a sok fehérjét (75 % száraz máj) tartalmazó táplálék káros hatással volt a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó állatok veséire. A tudósok azt gondolták, hogy ez így lehet más gerinces állatok esetében is. Igaz, akkor még nem tudhatták, hogy a kísérletbe vont patkányfajta veséje különösen érzékeny a fehérjékre. A harmincas majd negyvenes években a kutyusok következtek: némely vizsgálat során aminosavakat fecskendeztek be intravénásan, és megmérték a kiválasztó szerv paramétereit. Le is vonták a következtetést: a fehérje káros a vesékre! Le is gyártották az első csökkentett fehérjét tartalmazó száraztápokat, és elindult a hiedelem azóta is tartó karrierje. A vesével foglalkozó tudományág, a nefrológia, abban az időben még gyerekcipőben járt, manapság teljesen új alapokon áll. A fehérje káros hatását számtalan kísérlet cáfolta az elmúlt évtizedekben. Ellenben néhány szakember még mindig egy 50-60 éves (!) nézetet képvisel, és sajnos hirdet is. Talán Ők is elolvassák a következő írást!
Linda Bren: Az állat folyamatosan vakarózik?
Egy könnyed beszélgetés az allergiáról néhány amerikai
állatorvos bőrgyógyásszal. Az írásban szereplő szakemberek a dermatológai szakkollégium (ACVD -American College of Veterinary Dermatology) bejegyzett tagjai. (A fordító megjegyzése.)
A tanulmány letölthető pdf formátumban (135 kb)
Széles körben tanulmányozták a fehérjék veseműködésre kifejtett hatását számos emlősállat esetében. Korai megfigyelések (1928) megállapították a fehérjebevitel káros hatását egy patkányfaj hímnemű egyedeinek veséjében, amely állatok természetüknél fogva hajlamosak veseproblémákra.
Más korai megfigyelések (1932) a véráramlás akkut változásaira koncentráltak a normál kutyák veséjében, az étrend fehérjetartalmának változtatása mellett.
A már említett korai kutatások óta folytatott tudományos munkáknak köszönhetően, jelentősen bővültek ismereteink azzal kapcsolatban, hogy a fehérje milyen hatással van a vesékre, de számos szempont maradt vitatott és ismeretlen. Egy ellentmondás a sok kutatás eredményeinek értelmezésében, nem teszi lehetővé a fehérjebevitelen kívül más változók ellenőrzését. Különösen, a fehérjének tulajdonított hatások nem mindig választhatók el a táplálék kalória- és zsírtartalmától, vagy a szervetlen alkotóelemeitől.
A tanulmány letölthető pdf formátumban (182 kb)
A tanulmány letölthető pdf formátumban (106 kb
Öröm a házban! Végre hazavittük a kiskutyát! A természet egy kis csodája a városi lakótelep egyhangúságában. Bejárja a lakást, végigszaglász mindent, csóválja a farkát és boldogan arcon nyal, mert természetesen ilyenkor a kétlábú lény is a padlón ücsörög, és mámorosan figyeli a kis élőlény ismerkedő lépéseit. Jaj! egy kis tócsa! Nem baj, majd feltöröljük. Olyan aranyos ahogy szinte gurul a bútorok között.
