DR. KUBINYI ENIKŐ: Kutyaszemélyiség és genetika

Az egyik kutya félős, a másik „rámenős”, a harmadik túláradóan barátságos – olyan hétköznapi fogalmak ezek, amelyeket anélkül használunk, hogy belegondolnánk, jogosan tesszük-e vagy tévedünk a megítélésében. Mégis, az állatok személyiségével, vagyis az időben és különböző helyzetekben is állandó, az egyedre speciálisan jellemző érzelmi- gondolkodási- és viselkedésmintázattal a kutatók egészen az utóbbi évekig nemigen foglalkoztak. Ma már tudjuk, milyen izgalmas terület ez, sőt, azt is sejtjük, hogy a kutya vizsgálata az emberi személyiség megismeréséhez is hozzájárulhat.



ORIJEN fehérfüzet 2010

Nagyon sok információ olvasható a Biológiai Szükségleteknek Megfelelő ORIJEN márkáról az alábbi írásban: összehasonlítjuk a növényevők, a mindenevők és a ragadozók emésztőrendszereinek anatómiai felépítését; részletesen tárgyaljuk a kutya és a macska tápanyagszükségletét; az olvasó azt is megtudhatja, hogy nem minden Omega 3 zsírsav hasonlóan értékes; röviden áttekintjük a kisállateledelek történetét; bemutatjuk a biológiai szükségleteknek megfelelő eledelt; kitérünk arra is, hogy miért nem minden fehérje, illetve fehérjeforrás azonos minőségű; és legvégül érintjük a fehérjével kapcsolatos hiedelmeket, és ezek tudományos cáfolatait.

A FEHÉRJÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÉVHITEK: A szénhidrát a kutyának sem kell!

 

 


A múlt század húszas éveiben számos kísérletet végeztek patkányokon; magas fehérjetartalmú étrenddel etették az állatokat és vizsgálták a veseműködést. Mindenki sejtheti a kísérletek eredményét; a sok fehérjét (75 % száraz máj) tartalmazó táplálék káros hatással volt a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó állatok veséire. A tudósok azt gondolták, hogy ez így lehet más gerinces állatok esetében is. Igaz, akkor még nem tudhatták, hogy a kísérletbe vont patkányfajta veséje különösen érzékeny a fehérjékre. A harmincas majd negyvenes években a kutyusok következtek: némely vizsgálat során aminosavakat fecskendeztek be intravénásan, és megmérték a kiválasztó szerv paramétereit. Le is vonták a következtetést: a fehérje káros a vesékre! Le is gyártották az első csökkentett fehérjét tartalmazó száraztápokat, és elindult a hiedelem azóta is tartó karrierje. A vesével foglalkozó tudományág, a nefrológia, abban az időben még gyerekcipőben járt, manapság teljesen új alapokon áll. A fehérje káros hatását számtalan kísérlet cáfolta az elmúlt évtizedekben. Ellenben néhány szakember még mindig egy 50-60 éves (!) nézetet képvisel, és sajnos hirdet is. Talán Ők is elolvassák a következő írást!  

Linda Bren: Az állat folyamatosan vakarózik?


Egy könnyed beszélgetés az allergiáról néhány amerikai állatorvos bőrgyógyásszal. Az írásban szereplő szakemberek a dermatológai szakkollégium (ACVD -American College of Veterinary Dermatology) bejegyzett tagjai. (A fordító megjegyzése.)

Dr David Dzanis, PhD: Az ún. "szuperprémium" tápokról

A tanulmány letölthető pdf formátumban (186 kb)



Mit jelent pontosan az egyes termékek csomagolásán található "superpremium" megnevezés? Egy új minőségi kategória, egy újabb marketingfogás vagy hivatalos hatósági minősítés? Ezekre és további kérdésekre is választ kaphatunk David A. Dzanis PhD által publikált tanulmányból.

Delmar R. Finco, DVM, PHD: Az étrendi fehérjebevitel hatása a vesefunkciókra

A tanulmány letölthető pdf formátumban (135 kb)



Széles körben tanulmányozták a fehérjék veseműködésre kifejtett hatását számos emlősállat esetében. Korai megfigyelések (1928) megállapították a fehérjebevitel káros hatását egy patkányfaj hímnemű egyedeinek veséjében, amely állatok természetüknél fogva hajlamosak veseproblémákra.

 Más korai megfigyelések (1932) a véráramlás akkut változásaira koncentráltak a normál kutyák veséjében, az étrend fehérjetartalmának változtatása mellett.


 

A már említett korai kutatások óta folytatott tudományos munkáknak köszönhetően, jelentősen bővültek ismereteink azzal kapcsolatban, hogy a fehérje milyen hatással van a vesékre, de számos szempont maradt vitatott és ismeretlen.  Egy ellentmondás a sok kutatás eredményeinek értelmezésében, nem teszi lehetővé a fehérjebevitelen kívül más változók ellenőrzését. Különösen, a fehérjének tulajdonított hatások nem mindig választhatók el a táplálék kalória- és zsírtartalmától, vagy a szervetlen alkotóelemeitől.

Kenneth C. Bovée, DVM, MMedSc: A fehérjebevitel korlátozásának mítosza a csökkent vesefunkciójú kutyák esetében

 

 



A tanulmány letölthető pdf formátumban (182 kb)



A vesebetegségben szenvedő állatok kezelésének több mint négy évtizede széleskörűen elfogadott dietétikai módszere az étrendi fehérjebevitel korlátozása. Mialatt tudományos eredmények nem igazolták ezt a gyakorlatot, nagymértékben használatos a kutyák körében. A hirdetések üzenetei javasolják, hogy a vizelet-kiválasztási szervekkel kapcsolatos problémáktól szenvedő kutyákra kedvezően hat a fehérjebevitel korlátozása. Az említett betegségek a veseelégtelenség, a progresszív veseelégtelenség, az akut veseelégtelenség, a közönséges öregedés, a polidipszia (iváskényszer), a poliúria (nagy mennyiségű vizeletürítés), a heveny vesegyulladás, a húgyúti fertőzés, a húgykövesség és a prosztatagyulladás. A legáltalánosabban elfogadott nézet szerint, a csökkent veseműködésű vagy az előrehaladott korú kutyáknak előnyös az étrendi fehérjebevitel korlátozása.

Saródy Györgyi - Tanácsok kezdőknek

A tanulmány letölthető pdf formátumban (106 kb

 

Öröm a házban! Végre hazavittük a kiskutyát! A természet egy kis csodája a városi lakótelep egyhangúságában. Bejárja a lakást, végigszaglász mindent, csóválja a farkát és boldogan arcon nyal, mert természetesen ilyenkor a kétlábú lény is a padlón ücsörög, és mámorosan figyeli a kis élőlény ismerkedő lépéseit. Jaj! egy kis tócsa! Nem baj, majd feltöröljük. Olyan aranyos ahogy szinte gurul a bútorok között.